A víz nélkülözhetetlen mindennapi életünkben. Nem csak az élővilág számára alapvető jelentőségű, de a mezőgazdaság vagy az ipar sem létezhet nélküle. A folyók, a tavak partja sok kirándulót vonz, a források vize enyhíti szomjunkat.
A tengerek, óceánok vizében élő halak és egyéb tengeri élőlények sok millió embernek nyújtanak táplálékot.
Hazánk bővelkedik vizekben és vízparti élőhelyekben, amelyek rengeteg élőlénynek nyújtanak élő- és táplálkozóhelyet, emiatt védelmük kiemelt fontosságú.
A víz mennyiségével és minőségével kapcsolatos problémák az egész világon éreztetik hatásukat. Problémát jelent, ha kevés víz van egy területen, de ha túl sok, vagy hirtelen nagy mennyiségben érkezik (például egy felhőszakadás alkalmával), az is komoly veszélyforrás. Hiába van azonban elegendő víz egy területen, ha az szennyezett, és fogyasztásra, felhasználásra alkalmatlan.
A vízzel való takarékoskodás és a vízszennyezés visszaszorítása minden ember közös ügye és csak összefogással érhető el.
A felszín alatti vizek közé tartozik a talajnedvesség, a talajvíz és az artézi víz. Hazánk gazdag gyógyvizek ben és a hévizekben.
A felszíni vizek két jelentős típusa a folyó és a tó.
A folyók a vízgyűjtő területükről gyűjtik össze vizüket. Útjuk közben hordalékot hoznak magukkal, amelyekkel mélyítik medrüket, illetve amelyet lerakva zátonyokat, szigeteket építenek.
A folyók vízszintjének szabályszerű változása a vízjárás. A nagy mennyiségű csapadék vagy a hó olvadás hatására a folyók megáradnak, és ilyenkor árvíz is kialakulhat.
A tavak a felszín mélyedését kitöltő állóvizek. Kialakulhatnak természeti folyamatok, illetve mesterséges emberi tevékenység hatására.
Pusztulásukat a feltöltődés idézi elő.
A vizek és a vízpartok növényei a vízmélység és az áramlási viszonyok alapján meghatározott rendben helyezkednek el.
A hínárnövények a part közeli vizek aljzatához rögzülnek, vagy lebegnek a víz felszínén. A partközeli sávot nádasok szegélyezik, amelyeket nedves rétek, majd ligeterdők váltanak fel.
A vízinövények szerves anyagokat és oxigént állítanak elő az életközösség fogyasztói számára, emellett fontos sze repük van a víz szűrésében, tisztításában is. A hazai hínárnövényzet leggyakoribb tagjai a vízbe merülő, egyszerű felépítésű fonalas zöldmoszatok, de fontos tápláléknövény a békalencse is.
A hinarasok állatvilágából ki kell emelni a vizek tisztításában nagy szerepet játszó tavikagylót és a kecskerákot.
A mélyebb vizű élőhelyek lakói a halak, közülük hazánkban legismertebb a ponty, a dévérkeszeg és a lesőharcsa.
A nádasok legelterjedtebb növénye a nád és a gyékény. Ezen az élőhelyen számos hüllő és kétéltű talál élőhelyet, például a kecskebéka, a vízi sikló vagy a mocsári teknős.
A vízpartok növényzetére a nagy vízigény jellemző, ezek közül a hazai vízpartokon legelterjedtebbek a mocsári zsurló és a mocsári gólyahír.
A vizek közelében találkozhatunk a szitakötőkkel, szúnyogokkal, de itt költ a leggyakoribb vízimadarunk, a tőkés réce is. A vizek élővilágát veszélyeztetik a vízbe kerülő szennyező anyagok (mérgek, műtrágya, tisztítatlan szennyvíz stb.), és a gyárak, erőművek által a folyókba, tavakba visszaengedett, a természetesnél magasabb hőmérsékletű víz (hőszennyezés).
Ha túl sok ásványi anyag jut a vízbe, akkor vízvirágzás alakul hat ki, ami rövid időn belül az életközösség pusztulását okozhatja.
A hazai vizes élőhelyek védelmére több nemzeti parkot is létrehoztak az utóbbi évtizedekben. Ezek közül legjelentősebbek a Fertő-Hansági és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park.
A következőkben filmeket ajánlunk a témakörrel kapcsolatban. Nézzétek meg őket, érdekesek. Tegyünk egy kis kirándulást velük a vizek és vízpartok élővilágába.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése